Kína és Dél-Korea államfői mindössze két hónapon belül kölcsönös látogatást tettek, ezzel új fejezetet nyitottak a kétoldalú kapcsolatok fejlődésében. Ez az első alkalom, hogy a dél-koreai elnök Kínába látogat 6 évvel ezelőtt. Lee Jae{3}}myung megnyitó beszédében kijelentette: "Ez a találkozó fontos mérföldkő lesz a 2026-os „Koreai-Kínai kapcsolatok teljes helyreállítása" kezdeményezésében."
Azon a napon, amikor Lee Jae{0}}myung Pekingbe érkezett, Kínában koreai emigránsokkal találkozott, és kijelentette, hogy a Dél-Korea és Kína közötti kapcsolatok teljes helyreállítása a kormány egyik legjelentősebb diplomáciai eredménye. Dél-Korea elnöki hivatala 5-én közölte, hogy a két ország vezetői konszenzusra jutottak az éves találkozók megtartását illetően.
A Yonhap hírügynökség szerint január 5-én Lee Jae{1}}myung és felesége egy "Qilin-képet" és egy aranyfóliás sárkány{2}}mintás keretet ajándékoztak a kínai félnek. A "Qilin kép" egy Qilint, egy őszibarackot és egy bazsarózsát ábrázolt. A Qilin a bölcs és a virágzó korszak megjelenését szimbolizálja, míg az őszibarack és a bazsarózsa a hosszú élettartamot és a jólétet jelképezi. Az aranyfóliás sárkány-mintás keret piros háttérrel arany sárkánymintákat, valamint krizantém- és lótuszmotívumokat tartalmaz, amelyek a királyi tekintélyt, valamint a hosszú életet és a jólétet szimbolizálják.
A két ország közötti néhány "töréssel" kapcsolatban a dél-koreai fél azt állította, hogy a látogatás során megvitatták "Kína építményeit a Dél-Korea és Kína közötti ideiglenes intézkedések vizein a Sárga-tengeren".
Mao Ning külügyminisztériumi szóvivő tavaly márciusban a Sárga-tengeri építmények ügyében tartott szokásos sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Kína és Dél-Korea tengeri jog- és érdekkövetelései átfedik egymást, és a két fél jelenleg is folytatja a tárgyalásokat a tengeri határok kijelöléséről. Ami a két fél közötti tengeri vitákat illeti, Kína és Dél-Korea jó kommunikációt folytat a tengerügyi párbeszéd és együttműködési mechanizmus révén.
Az ausztrál Lowy Institute elemzésében rámutatott, hogy Ko Shotaro hivatalba lépése után a történelmi kérdésekben tanúsított kemény álláspontja kihívás elé állította Dél-Korea és Japán kapcsolatát. És az elemzők véleménye szerint Lee Jae{1}}myung Sanghaj választása látogatási célpontként nem csupán arra tett kísérletet, hogy Kína és Dél-Korea közös történelmi emlékezetét az érzelmi távolság szűkítésére használja, hanem a „történelmi igazságosság” narratív keretének előzetes beállítása is a Japánnal való esetleges diplomáciai súrlódásokra.
